Összes nyomon követett dosszié
11 DOSSZIÉ JELENLEGAz ENSZ aktái
2025 őszén az ENSZ a saját nyolcvanadik évfordulóját ünnepelte — úgy, hogy legnagyobb befizetője, az Egyesült Államok éppen drasztikusan visszavágta hozzájárulását, a Biztonsági Tanács ötödik éve blokkolva áll az orosz–ukrán háború és a gázai konfliktus kérdésében, Guterres főtitkár pedig „UN80” néven történelme legnagyobb belső átszervezését indította el. Nyolcvan évvel korábban, 1945 nyarán ötven ország küldöttei ültek le San Franciscóban, hogy megalkossanak egy szervezetet, amely megakadályozza a harmadik világháborút — huszonöt évvel azután, hogy egy szinte azonos küldetésű elődje, a Népszövetség, kudarcba fulladva adta fel ugyanezt a célt. Ez a dosszié tíz fordulópontot követ végig, amely elvezet a Népszövetség romjaitól a mai, egyszerre nélkülözhetetlennek és megbénítottnak tartott szervezetig.
Az Irán–USA háború aktái
2025 júniusában az Egyesült Államok éles bevetésben, elsőként használt óriás bunkerromboló bombákat iráni atomlétesítmények ellen. Nyolc hónappal később, 2026. február 28-án Izrael és az Egyesült Államok egy nagyobb hadműveletben Ali Homenei legfelsőbb vezetőt is megölte – fia, Mojtaba Homenei azóta áll az élen. A konfliktus kilenc országra terjedt át, és 2026 augusztusában, a háború 175. napján sincs érvényben tartós tűzszünet.
Vörös-tengeri hajózási válság
Idővonal, szereplők, gazdasági hatások — folyamatosan frissítve a válság kezdete óta.
A globális csipháború
Exportkorlátozások, gyárépítések és a technológiai hidegháború térképe.
Szudáni polgárháború
29 hír · 5 háttércikk · idővonal a konfliktus kezdete óta
Az Északi Áramlat-akták
2022. szeptember 26-án négy robbanás tépte fel a Balti-tenger fenekén az Északi Áramlat gázvezetékeit. Négy évvel, két lezárt és egy folyamatban lévő nemzeti nyomozással, egy amerikai újságírói bombasztikus állítással, egy brit–orosz diplomáciai közjátékkal, két letartóztatott ukrán gyanúsítottal és egy állítólagos Zelenszkij–Zaluzsnij szakadással a háttérben, 2026 augusztusában az ukrán elnök ismét tagadta Kijev érintettségét – miközben a német ügyészség vádirata kifejezetten az ukrán államot nevezi meg megrendelőként. Ez az oldal végigköveti az egész utat a robbanástól a mai napig, majd hat részben dolgozza fel a történet fordulópontjait.
Orosz-ukrán háború
Az orosz-ukrán háború gyökerei a 2014-es Majdan-forradalomig és a Krím annektálásáig nyúlnak vissza; Oroszország 2022. február 24-i teljes körű inváziója óta a konfliktus Európa legsúlyosabb fegyveres összecsapásává nőtte ki magát. A frontvonalak mellett diplomáciai tárgyalások, szankciók és nemzetközi szövetségi átrendeződések is folyamatosan formálják a háború menetét.
Mol–INA-vita
Két évtizede tartó jogi és diplomáciai csatározás a Mol és Horvátország között az INA olajipari vállalat irányítása körül — privatizáció, korrupciós vádak, egymásnak ellentmondó nemzetközi választottbírósági ítéletek, és 2026 nyarán újranyíló tárgyalások Magyar Péter és Andrej Plenković között.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások aktái
2001. szeptember 11-én reggel négy eltérített utasszállító gép csapott le az Egyesült Államok ellen: kettő a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, egy a Pentagonba, egy pedig – miután az utasok megrohamozták az eltérítőket – egy pennsylvaniai mezőre zuhant. A támadásokban közel háromezren vesztették életüket, a nap pedig alapjaiban formálta át a nemzetközi biztonságpolitikát: elindította az Egyesült Államok "terror elleni háborúját", az afganisztáni inváziót és a guantánamói fogolytábor létrehozását. Huszonöt évvel később a merénylet feltételezett fő szervezőjének, Kalid Sejk Mohamednek a pere még mindig nem kezdődött el – a legutóbbi ütemezés szerint 2028 nyarán kerülhet rá sor.
A délszláv háborúk aktái
Ratko Mladić 2026. augusztus 27-i halála apropóján: a délszláv háborúk évtizedének tizenegy fordulópontja Tito halálától a mai balkáni feszültségekig, külön fejezetben a magyar szereppel.
Az atomhatalmak aktái
2026. február 5-én, csend közepette lejárt a New START — az utolsó érvényben lévő szerződés, amely számszerű korlátot szabott az amerikai és az orosz stratégiai atomarzenálnak. Nem volt utolsó pillanatban aláírt hosszabbítás, nem volt utódegyezmény: 1972 óta először nincs egyetlen érvényes, ellenőrzött fegyverzetkorlátozási szerződés sem a két legnagyobb atomhatalom között. Ez a dosszié Hirosimától a szerződés nélküli állapotig húzza fel a nyolcvanegy éves ívet — tíz fordulóponton keresztül.