VILÁGMONITOR.hu
„A korrupt politikusok miatt a többi tíz százalék is rossz színben tűnik fel.” — Henry Kissinger
DOSSZIÉ 13 · MegoldódottKÖVETJÜK 1980. május ÓTA

A délszláv háborúk aktái

0hír
2háttércikk
26mérföldkő
AUG.frissítve
A HELYZET MOST

Ratko Mladić 2026. augusztus 27-i halála apropóján: a délszláv háborúk évtizedének tizenegy fordulópontja Tito halálától a mai balkáni feszültségekig, külön fejezetben a magyar szereppel.

FRISSÍTVE: AUG. 27. · A SZERKESZTŐSÉG ÖSSZEFOGLALÓJA
FEJEZETEK
KULCSSZEREPLŐK

Slobodan Milošević

volt szerb és jugoszláv elnök

A háborúk fő politikai motorja; 2001-ben adták ki Hágának, pere 2006-ban, ítélet nélkül ért véget a halálával.

Radovan Karadžić

a Boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke

A srebrenicai népirtás politikai irányítója; 2019-ben, fellebbezésben életfogytiglani ítéletet kapott.

Ratko Mladić †

a boszniai szerb hadsereg volt főparancsnoka

„A boszniai hentes”; 16 évig bujkált, 2011-ben fogták el, 2026.08.27-én halt meg a hágai fogdában.

Franjo Tuđman

volt horvát elnök

Horvátország első elnöke; az ő nevéhez fűződik az Oluja hadművelet elrendelése és a daytoni tárgyalások horvát részvétele.

Alija Izetbegović

volt boszniai elnök

Bosznia-Hercegovina első elnöke a háború alatt; a daytoni megállapodás egyik aláírója.

Philippe Morillon

francia tábornok, az UNPROFOR parancsnoka

1993-ban saját hatáskörét túllépve ígért védelmet Srebrenicának — egy ígéret, amely két évvel később szimbolikusan összeomlott.

Richard Holbrooke

amerikai diplomata

A daytoni békefolyamat fő amerikai tárgyalója, aki az ohiói légibázison ültette egy asztalhoz Miloševićet, Tuđmant és Izetbegovićot.

Vojislav Koštunica

volt szerb/jugoszláv elnök

2000-ben legyőzte Miloševićet a választáson; a „buldózer-forradalom” nyomán vette át a hatalmat.

József Antall

magyar miniszterelnök (1990–1993)

Kormánya alatt derült ki 1991-ben a titkos horvátországi fegyverszállítás; ő maga a horvát kapcsolatok helyreállításának részeként támogatta azt.

Orbán Viktor

magyar miniszterelnök (1998–2002 közötti első ciklusában)

Kormánya alatt lépett be Magyarország a NATO-ba 1999. március 12-én — 12 nappal a koszovói bombázás kezdete előtt.

TELJES IDŐVONAL
HÍRHÁTTÉRMÉRFÖLDKŐ
MÉRFÖLDKŐ
Mladić meghal Hágában→ Ugrás a fejezethez
MÉRFÖLDKŐ
Mladićot életfogytiglanra ítélik
MÉRFÖLDKŐ
Mladićot elfogják Szerbiában
MÉRFÖLDKŐ
Milošević halála a fogdában
MÉRFÖLDKŐ
Ohridi Keretegyezmény
MÉRFÖLDKŐ
Milošević kiadatása Hágának
MÉRFÖLDKŐ
Buldózer-forradalom, Milošević bukása
MÉRFÖLDKŐ
Kumanovói egyezmény, ENSZ 1244. határozat
MÉRFÖLDKŐ
Lerombolják az újvidéki Duna-hidakat
MÉRFÖLDKŐ
NATO: Allied Force hadművelet
MÉRFÖLDKŐ
Magyarország NATO-tag lesz
MÉRFÖLDKŐ
A račaki mészárlás
MÉRFÖLDKŐ
A daytoni békeszerződés
MÉRFÖLDKŐ
NATO: Deliberate Force hadművelet
MÉRFÖLDKŐ
A markalei mészárlás
MÉRFÖLDKŐ
Oluja hadművelet, Krajina eleste
MÉRFÖLDKŐ
Srebrenica eleste
MÉRFÖLDKŐ
Morillon tábornok ígérete Srebrenicában
MÉRFÖLDKŐ
Bosznia kikiáltja függetlenségét
MÉRFÖLDKŐ
Az ovčarai mészárlás
MÉRFÖLDKŐ
Vukovár eleste
MÉRFÖLDKŐ
Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét
MÉRFÖLDKŐ
Magyar fegyverszállítás Horvátországnak
MÉRFÖLDKŐ
A gazimestani beszéd
MÉRFÖLDKŐ
Milošević: „senki sem verhet titeket”
MÉRFÖLDKŐ
Tito halála
KAPCSOLÓDÓ DOSSZIÉK