A Global Firepower (GFP) egy nem kormányzati, magánprojekt, amely 145 ország adatait veti össze több mint 60 mutató — létszám, haditechnika, pénzügyi kapacitás, logisztika, erőforrások, földrajz — alapján egyetlen összetett pontszámmá (minél alacsonyabb, annál erősebb). Fontos korlát: a GFP nem teszi nyilvánossá a teljes számítási módszertant és minden adatforrását, ez tartós szakmai kritika vele szemben. Egy másik lényeges sajátosság: a GFP a nukleáris fegyverzetet nem veszi közvetlenül figyelembe a pontszámban — ez magyarázza, hogy olyan nukleáris fegyverzettel is bíró államok, mint Pakisztán (a GFP-listán a 14.) vagy Izrael (15.), nem kerülnek be a hagyományos erő szerinti top 7-be.
1. Amerikai Egyesült Államok
Az Egyesült Államok katonai kiadása a GFP szerint 831,5 milliárd dollár, a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) 2025-ös adata szerint pedig 954 milliárd dollár — a világ messze legnagyobb védelmi költője, globális részesedése mintegy egyharmad. Aktív létszáma 1 333 030 fő, tartalékosai 799 500-an vannak. Légiereje 1791 harci repülőgépet számlál, szárazföldi ereje a GFP szerint 4666 harckocsit (más, az aktív állományt szigorúbban elkülönítő becslések ennél jóval kevesebbet, kb. 2600 aktív M1A2 Abramst adnak meg). Haditengerészete egyedülálló a világon: 11 repülőgép-hordozót (Ford- és Nimitz-osztály) és 66 tengeralattjárót üzemeltet. Nukleáris arzenálja becslések szerint összesen 5042 robbanófej (ebből kb. 3700 hadrendi készletben) — a pontos szám államtitok, csak külső szakértői becslés létezik. Erőssége a globális jelenlét és a technológiai fölény, kihívása a hajógyártási kapacitáshiány és a költségvetési politikai bizonytalanság.
2. Oroszország
Védelmi kiadása a GFP szerint 212,6 milliárd dollár, a SIPRI szerint 190 milliárd dollár — ez a GDP 7,5%-a, a hét ország közül messze a legmagasabb arány. Aktív létszáma 1 320 000 fő, tartalékosainak száma — 2 millió — a legnagyobb a listán az USA mögött. Légiereje 861 harci repülőgépet számlál. Harckocsi-állománya a GFP szerint 5630 (teljes, raktározott egységeket is beleértő állomány), más becslések szerint ebből csak kb. 3460 aktív, a többi — kb. 2100 — tárolt/raktározott állapotban van (ez a megsemmisült vagy harcképtelenné vált ukrajnai háborús veszteségeken felüli, még számba vehető készlet). Egyetlen repülőgép-hordozója, az Admiral Kuznetsov, évek óta tartó felújítás alatt áll, operatív státusza bizonytalan. Nukleáris arzenálja becslések szerint 5420 robbanófej (a legnagyobb a világon, ebből 1796 stratégiailag telepítve) — egy másik, 2026 májusi becslés ennél alacsonyabb, kb. 4400 hadrendi készletet ad meg, a pontos szám forrásonként és dátum szerint ingadozik. Erőssége a legnagyobb nukleáris arzenál és a mély tartalékos bázis, kihívása az ukrajnai háborús veszteségek és a nyugati szankciók technológiai korlátozó hatása.
3. Kína
Kína védelmi kiadásáról három, egymástól eltérő szám ismert: a hivatalos kínai költségvetés szerint ez körülbelül 249 milliárd dollár (1,7847 billió jüan, 2025), a SIPRI becslése 336 milliárd dollár (a GDP 1,7%-a), a GFP pedig 303 milliárd dollárt ad meg. A közel 90 milliárd dolláros eltérés a hivatalos és a SIPRI-szám között abból adódik, hogy a SIPRI a hivatalos védelmi büdzsén felül beszámítja a paramilitáris erők költségeit, a katonai célú kutatás-fejlesztést, a fegyverimportot és a katonai nyugdíjakat is — a kínai védelmi kiadások átláthatósága a nemzetközi szakértők szerint korlátozott. Kína aktív létszáma 2 035 000 fő, a világ legnagyobb hadserege. Légiereje 1443 harci repülőgépet számlál. Harckocsi-állománya a GFP szerint 5870, más becslések szerint kb. 4700, jelentős részük régebbi generációjú. Haditengerészete három repülőgép-hordozót üzemeltet (Liaoning, Shandong, és a 2025 novemberében hadrendbe állított Fujian, Kína első katapultos hordozója), egy negyedik egység pedig épül. Nukleáris arzenálja becslések szerint 620 robbanófej (34 telepítve) — ez gyorsan növekvő, de még messze az amerikai és orosz szinttől elmaradó állomány. Erőssége az ipari és hajógyártási kapacitás, kihívása — amely a térségben politikailag is érzékeny kérdés — a tajvani-szoros feletti katonai erőviszonyok folyamatos, mindkét fél által eltérően értelmezett alakulása.
4. India
Védelmi kiadása a GFP szerint 109 milliárd dollár, más becslések szerint 92–109 milliárd dollár körül mozog — ezzel India az ötödik legnagyobb katonai költő a világon. Aktív létszáma 1 431 000 fő, a hét ország közül a legnagyobb. Légiereje 476 harci repülőgépet számlál, harckocsi-állománya a GFP szerint 3913 (más becslések szerint kb. 3700). Haditengerészete két repülőgép-hordozót üzemeltet (az orosz eredetű INS Vikramaditya 2013 óta, a hazai gyártású INS Vikrant 2022 óta) — India az egyetlen ország a listán Kína és az USA mellett, amely két hordozóval rendelkezik. Nukleáris arzenálja becslések szerint legfeljebb 190 robbanófejre elegendő — egy 2026 szeptemberi becslés szerint a felhalmozott plutóniumkészlet 140–225 robbanófej összeállítására volna elegendő, a pontos szám India esetében is állami titok. Erőssége a nagy létszám és a gyorsan modernizálódó légierő/haditengerészet, kihívása — egy, a térségben politikailag érzékeny kontextusban — a szomszédos, hasonlóan nukleáris fegyverzettel rendelkező Pakisztánnal fennálló, hosszú ideje feszült viszony.
5. Dél-Korea
Védelmi kiadása a GFP szerint 44,8 milliárd dollár, más becslések szerint mintegy 48 milliárd dollár — ez a hét ország közül dollárban a legkisebb költés, a GDP mintegy 2,6%-a. Aktív létszáma 450 000 fő, de tartalékosainak száma — a továbbra is érvényben lévő általános hadkötelezettség miatt — 3,1 millió, ami az aktív létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arány a listán. Nincs saját nukleáris fegyverzete, az Egyesült Államok ún. kiterjesztett nukleáris elrettentése alá esik. Erőssége, hogy a kiadásához képest aránytalanul nagy és jól felszerelt haderőt tart fenn — ez az oka annak, hogy a GFP összetett rangsorban megelőzi a nála jóval többet költő Franciaországot és Japánt is —, és a világ egyik vezető hadiipari exportőre (önjáró tüzérség, harckocsi, légvédelmi rendszerek). Kihívása Észak-Korea közvetlen fenyegetése, hosszabb távon pedig a demográfiai hanyatlás miatt a sorkatonai létszám fenntarthatósága.
6. Franciaország
Franciaország védelmi kiadása a GFP szerint 67,2 milliárd dollár, más becslések szerint mintegy 68 milliárd dollár, a GDP körülbelül 2%-a. Aktív létszáma 264 000 fő, tartalékosainak száma — 43 444 — a hét ország közül a legkisebb. Légiereje 223 harci repülőgépet számlál (elsősorban Rafale típusú), harckocsi-állománya mindössze 427 — ez a hét ország közül messze a legkevesebb, ami egy minőségi, nem mennyiségi stratégiát tükröz. Haditengerészete egy nukleáris hajtású repülőgép-hordozót (Charles de Gaulle, 2001 óta hadrendben) és 9 tengeralattjárót üzemeltet, köztük nukleáris ballisztikus rakétás egységeket. Nukleáris arzenálja becslések szerint 370 robbanófej — Franciaország az Egyesült Államoktól teljesen független, önálló nukleáris elrettentő képességgel rendelkezik. Erőssége ez az önálló nukleáris triász és NATO-beli, illetve EU-s stratégiai súlya, kihívása a tartós belpolitikai/költségvetési instabilitás és a viszonylag kis létszámú, kis harckocsi-állományú hagyományos haderő.
7. Japán
Japán védelmi kiadása a GFP szerint 58 milliárd dollár, a SIPRI szerint 62,2 milliárd dollár (2025-ben 9,7%-kal nőtt) — ez a GDP 1,4%-a, a legmagasabb arány 1958 óta, jelezve Japán fokozódó, a GDP 2%-a felé tartó fegyverkezési trendjét. Aktív létszáma 251 500 fő, tartalékosai 56 000-en vannak. Légiereje 217 harci repülőgépet számlál, szárazföldi ereje 734 harckocsit. Haditengerészete formálisan nem rendelkezik repülőgép-hordozóval, de a két Izumo-osztályú, eredetileg "helikopter-rombolóként" besorolt hajó F-35B vadászgépek fogadására alkalmassá tétele folyamatban van; tengeralattjáró-flottája — 23 egységgel — a térség egyik legmodernebbje. Nincs saját nukleáris fegyverzete az alkotmányos „három nem” nukleáris elv miatt, az Egyesült Államok elrettentése alá esik. Erőssége a technológiai modernizáció és az erős USA-szövetség, kihívása az alkotmányos korlátok, valamint a Kína, Észak-Korea és Oroszország felől egyszerre érkező fenyegetési környezet.
A nukleáris fegyverzet
A világon kilenc állam rendelkezik — vagy feltételezhetően rendelkezik — nukleáris fegyverrel. A Federation of American Scientists (FAS) szakértői becslése szerint (2026 eleji állapot, minden szám kizárólag becslés, mivel a pontos készlet minden érintett állam számára titok. Összesen mintegy 12 187 robbanófejet tartanak számon világszerte, ebből körülbelül 3912-et operatív, bevetésre kész állapotban.
A becsült sorrend:
Oroszország (5420 robbanófej),
Egyesült Államok (5042),
Kína (620),
Franciaország (370),
Egyesült Királyság (225 — amely nem szerepel a hagyományos erő top 7-ében, csak a 8. helyen áll),
India (190),
Pakisztán (170 — az ország a hagyományos GFP-rangsorban csak a 14.),
Izrael, amely sosem erősítette meg hivatalosan nukleáris státuszát (90),
Észak-Korea (60)
Ez jól mutatja, hogy a hagyományos katonai erő és a nukleáris elrettentés két, egymástól részben független dimenzió: Dél-Korea és Japán a hagyományos erő szempontjából a top 7-ben van, de nincs saját nukleáris arzenáljuk, míg Pakisztán és Izrael nukleáris államok, de hagyományos erejük alapján kimaradnak a top 7-ből.
Méret vs. valódi hadi hatalom
A puszta számok önmagukban félrevezetőek lehetnek. Németország a SIPRI tiszta dollár-alapú rangsorában a világ negyedik legnagyobb védelmi költője (114 milliárd dollár 2025-ben), de a GFP összetett rangsorában csak a 12. helyen áll — korlátozott létszáma és eszközállománya miatt. Dél-Korea pont az ellenkező eset: dollárban a hét ország közül a legkevesebbet költi, mégis az összetett rangsorban az ötödik, mert nagy tartalékos bázisa és eszközállománya aránytalanul nagy a kiadásához képest.
A szövetségi rendszerek súlya is módosítja a képet: egy ország önálló rangja alulbecsülheti a tényleges erejét, ha egy kollektív védelmi szövetség (NATO, vagy az USA és Dél-Korea/Japán közötti kétoldalú szövetség) részeként kell értelmezni. És végül: a nyers létszám sem egyenlő az erővel — Kína és India létszámban megelőzi az Egyesült Államokat, de a technológiai minőség, logisztika és kiképzés legalább annyira meghatározó, mint a puszta katonaszám.
