2013-ban a horvát korrupció- és szervezett bűnözés elleni hivatal, az USKOK vádat emelt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A vád szerint Hernádi 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek azért, hogy a horvát állam a Molnak kedvező feltételekkel módosítsa az INA irányítási szerkezetét. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben az ügy négy különböző fórum elé került — és a horvát büntetőbíróságok, illetve a nemzetközi választottbírósági testületek ellentétes következtetésekre jutottak.

A horvát büntetőper

A Zágrábi Megyei Bíróságon 2011. augusztus 28-án kezdődött Sanader pere. A bíróság végül letöltendő szabadságvesztésre ítélte mind Sanadert, mind a távollétében eljárás alá vont Hernádit. Az ítélet azonban nem bizonyult tartósnak: a horvát Legfelsőbb Bíróság eljárási hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezte azt, Sanader óvadék ellenében szabadult. 2019. december 31-én egy megismételt eljárásban Sanadert újra elítélték, hat év szabadságvesztésre, az ítélet azonban nem jogerős. Hernádi ellen Magyarország sosem hajtotta végre a kiadatást: a kérelmet a Fővárosi Törvényszék elutasította arra hivatkozva, hogy a magyar ügyészség ugyanebben az ügyben már nyomozott, és az eljárást bűncselekmény hiányában korábban megszüntette. Hernádi ellen azóta is érvényben van európai elfogatóparancs, amit a horvát igazságügyi tárca — legutóbb a magyar bíróság 2026. márciusi döntése után is — továbbra is fenntart.

A billegő koronatanú

A vád egyik központi eleme egy horvát üzletember, Robert Ježić tanúvallomása volt, aki egy Sanadernek átadott kenőpénzről számolt be. A nemzetközi választottbírósági eljárásokban ugyanakkor több tanácsadó testület is megkérdőjelezte Ježić hitelességét, részben azért, mert nem sikerült dokumentált kapcsolatot kimutatni közte és Sanader között, részben a vallomásai közötti ellentmondások miatt.

Amikor a nemzetközi fórumok mást mondanak

Az UNCITRAL választottbíróság 2016. december 23-i ítéletében minden ponton elutasította a horvát korrupciós vádakat: a testület szerint nem volt elég bizonyíték sem Sanader tárgyalásbeli szerepére, sem magára a vesztegetésre, és a horvát Legfelsőbb Bíróság saját, hatályon kívül helyezett ítélete is aláásta az állítás megalapozottságát. A svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2017-ben, majd 2022-ben is elutasította Horvátország kísérleteit, hogy megsemmisíttesse vagy felülvizsgáltassa ezt az ítéletet.

KETTŐS HELYZEt

A helyzet tehát máig kettős: a horvát büntetőbíróságok szerint a korrupció megtörtént, a nemzetközi választottbírósági fórumok szerint erre nincs elég bizonyíték. Ez a kettősség áll a hátterében annak is, hogy amikor Magyar Péter magyar miniszterelnököt 2026 augusztusában, a Bledi Stratégiai Fórumon megkérdezték, kiadná-e Magyarország Hernádi Zsoltot egy esetleges magyar–horvát megállapodás részeként, nem válaszolt egyenesen a kérdésre — csupán annyit mondott, hogy lát lehetőséget új fejezet nyitására a két ország kapcsolatában, majd hozzátette: mindkét országnak van „házi feladata”.