Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett legfrissebb, átfogó globális egészségügyi becslések (Global Health Estimates) szerint a világ lakosságának várható életkora eléri a 73,3 évet, ami alig marad el a 2019-es, pandémia előtti 73,4 éves csúcstól. Ezzel a mutató szinte teljes egészében ledolgozta azt a drasztikus visszaesést, amelyet a COVID-19 világjárvány okozott, amikor a globális átlag hirtelen mélyrepülésbe kezdett.
A WHO adatelemzési igazgatója, Dr. Alain Labrique „a közegészségügy egyik nagy teljesítményeként” értékelte a folyamatot, hangsúlyozva, hogy a globális mutatók gyors regenerációja a nemzeti egészségügyi rendszerek és a nemzetközi vakcinációs programok ellenálló képességét dicséri.
A jelentés egyik legfontosabb strukturális megállapítása a globális epidemiológiai átmenet felgyorsulása. A fejlődő és alacsony jövedelmű országokban a fertőző betegségek okozta halálozások aránya történetesen először süllyedt a halálesetek fele alá, ami hatalmas előrelépést jelent a gyógyászatban. Ugyanakkor világszintén a nem fertőző betegségek (NCD-k) – mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos kórképek vagy a cukorbetegség – dominálnak: a 2023-as halálesetek 74 százalékát ezek okozták, miközben a világ tíz leggyakoribb halálokából nyolc ebbe a kategóriába tartozik.
Az életkor meghosszabbítása nagyobb kihívás
A WHO szakértői hangsúlyozzák, hogy a következő évtizedek igazi próbája nem csupán az életben tartás, hanem az extra esztendők minősége lesz. Ahogy az európai, amerikai és ázsiai államok egészségügyi kormányzatai szembesülnek az elöregedés nyomásával, a mentális egészségügyi zavarok, a demencia és a metabolikus szindrómák kezelése mind sürgetőbb reformokat követel. A most közölt adatok azt mutatják, hogy bár a globális krízisból sikerült kilábalni, a struktúraváltás kényszere globális szinten küszöbön áll.
