„Ha ne adj' Isten Oroszország megtámadna egy balti államot, akkor az 5. cikkely értelmében el kell küldenünk két gépesített dandárunkat Prostějovból és Táborból” - mondta Andrej Babiš a cseh DenikN lapnak, a NATO alapszerződésének arra a pontjára utalva, amely szerint egy tagállam elleni fegyveres támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül.
„Aktívak lennénk”
- tette hozzá, jelezve, hogy kormánya készül egy esetleges támadásra, a külföldi partnerektől és a cseh titkosszolgálatoktól származó minősített információkat azonban nem oszthatja meg.
A cseh kormányfő nyilatkozatát idéző Politico arra hívta fel a figyelmet, hogy Babiš kijelentése éles fordulatot jelent korábbi álláspontjához képest: a politikus elnökválasztási kampányában még azért kapott bírálatokat, mert kijelentette, nem küldene cseh katonákat szövetségesekért harcolni.
Andrej Babiš ellentmondásba került?
Kormánya emellett egy oroszbarátnak tartott, bevándorlásellenes párttal is koalícióra lépett, leállította Csehország hozzájárulását Ukrajna katonai támogatásához, és kimaradt az EU és a NATO Kijevnek szóló finanszírozási és katonai segítségnyújtási vállalásaiból is. Vagyis Babiš Ukrajnával szembeni szkepticizmusa és a NATO 5. cikkelye iránti most hangoztatott elkötelezettsége között némi ellentmondás figyelhető meg. A kormányfő nemrég azt is kijelentette, hogy Oroszország hibrid háborút folytat Csehország ellen, és hogy a titkosszolgálatok kiemelt figyelmet fordítanak erre - a részletekbe azonban nem ment bele.
Több európai kormány is beszámolt a feltételezett orosz szabotázs- és megfélemlítési akciók számának növekedéséről: Észtország Moszkvát hibáztatta egy augusztusi gyújtogatásos merényletért a Milrem Robotics védelmi vállalatnál, Dánia elítélt egy orosz fregattot, amiért fényjelző rakétákat lőtt ki egy katonai helikopter közelében, Németország pedig azzal vádolta Oroszországot, hogy köze volt egy augusztusi, robbanóanyaggal felszerelt drónnal kapcsolatos incidenshez a Lipcse/Halle repülőtéren. Moszkva rendszeresen tagadja az európai szabotázscselekményekkel kapcsolatos vádakat, nyugat-európai kormányok és titkosszolgálatok szerint azonban egyre valószínűbb, hogy Oroszország a jövőben fokozza a hibrid jellegű támadásokat, akár egy korlátozott katonai akció formájában is.
