Ukrajna népessége már a háború kitörése előtt is csökkenő tendenciát mutatott: az ország lakossága 1993-ban érte el csúcspontját, akkor 52,4 millió fő élt az országban, azóta viszont folyamatosan fogyott. A 2022. februárjában kezdődött háborút követően azonban a folyamat drámaian felgyorsult.

A jelenlegi népességszám meghatározása rendkívül nehéz.A 2026-os becslések 28 és 40 millió fő között szóródnak, az viszont biztos, hogy a valódi, tényleges csökkenés minden korábbi előrejelzést felülmúlt.

Csökken a születések száma, egyre több a rendellenesség

A legriasztóbb jelenség a születések számának összeomlása. Ella Libanova, az Ukrán Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet igazgatója szerint a teljes termékenységi arányszám (egy nőre életében jutó gyermekek átlagos száma) 2021-ben még 2,1 volt, mára viszont 1 alá, egyes becslések szerint akár 0,7-re zuhant.

Összehasonlításképpen: az európai átlag jelenleg 1,4, az amerikai pedig 1,6 körül alakul, miközben a népesség egyszerű, hosszú távú fenntartásához nagyjából 2,1-es arányszám szükséges.

Ukrán szakorvosok emellett arról is beszámolnak, hogy a tartós stressz, az alultápláltság és a bizonytalanság hatására nőtt a kromoszóma-rendellenességek aránya, korábban jelentkezik a menopauza a fiatalabb nőknél, és romlik a petesejt-donorok petesejtjeinek minősége is – hasonló, bár kevésbé dokumentált hatásokat a férfi termékenységnél is megfigyeltek.

Az apák nem térnek vissza a frontról, az elvándorlások száma is magas

A háború közvetlen áldozatainak száma is magas: becslések szerint 100–140 ezer ukrán katona vesztette életét a fronton, ezen felül számottevő a polgári áldozatok száma is. Mivel az ukrán hadseregben szolgáló katonák átlagéletkora mintegy 43 év, a fronton elesettek túlnyomó többsége már családos, gyermekes férfi volt.

Az elesett katonák özvegyeit tömörítő egyik támogató csoportnak mára több mint 6000 tagja van, és becslések szerint közel 59 ezer gyermek maradt biológiai szülő nélkül, jellemzően nevelőszülőknél vagy állami gondozásban.

Az elvándorlás mértéke ugyanakkor még a háborús veszteségeknél is nagyobb hatással lehet Ukrajna hosszú távú demográfiai kilátásaira.

2022 óta összesen több mint 14 millió ember – az ország lakosságának mintegy egyharmada – hagyta el otthonát.

Ebből eddig 4,5 millióan tértek vissza, 3,7 millióan az országon belül menekültként élnek, mintegy 6,5 millióan pedig továbbra is külföldön tartózkodnak menekültstátuszban – közülük a legtöbben fiatal nők és gyermekek. A szakértők szerint minél tovább húzódik a háború, annál kevésbé valószínű, hogy ez a csoport valaha is hazatér, ami komoly „agyelszívást” jelent egy olyan országból, amelynek az újjáépítéshez éppen a képzett, aktív korú munkaerejére lenne a legnagyobb szüksége.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2024-es, hosszú távú előrejelzése szerint Ukrajna népessége 2050-re akár 32,8 millióra csökkenhet, a legpesszimistább forgatókönyv szerint pedig 2100-ra mindössze 15,3 millió fő maradhat az országban – ez a jelenlegi népesség kevesebb mint felét jelentené.

Olekszandr Hladun, az Ukrán Demográfiai Intézet igazgatóhelyettese szerint mindenképpen érdemes óvatosan kezelni ezeket a több évtizedes távlatú számokat: elmondása szerint azok jellemzően a háború folytatódásának és bármiféle érdemi demográfiapolitikai beavatkozás elmaradásának feltételezésével készülnek, így inkább figyelmeztető jelzésként, mintsem biztos jóslatként kell értelmezni őket. Egy reálisabb, ugyancsak borúlátó forgatókönyv szerint Hladun inkább egy 2051-re elért, 25 millió körüli népességgel számol – ez is drámai visszaesés, de jóval kevésbé apokaliptikus, mint a legszélsőségesebb projekciók.

Libanova és más ukrán demográfusok egyöntetűen azt hangsúlyozzák: rendszerszintű, nagyszabású népesedéspolitikai beavatkozások – a családtámogatási rendszer átalakítása, a hazatérők ösztönzése, a reprodukciós egészségügyi ellátás fejlesztése – nélkül a jelenlegi trendek tartósan meghatározhatják Ukrajna demográfiai jövőjét, jóval a háború lezárása után is. A szakértők szerint minél előbb ér véget a fegyveres konfliktus, és minél hamarabb indulnak el érdemi támogató programok, annál nagyobb esély van arra, hogy az ország elkerülje a legsúlyosabb forgatókönyveket.