Az eszkaláció augusztus 31-én, vasárnap éjjel vett újabb lendületet, amikor amerikai erők a Hormuzi-szorosban fekvő Larak-szigeten két rakétavetőt semmisítettek meg. Irán még aznap éjjel válaszul ballisztikus rakétákkal támadta meg Jordániát és drónokkal az Egyesült Arab Emírségeket – Jordánia állítása szerint a kilőtt 8–13 rakétából sikerült elfognia a támadó eszközök jelentős részét, az Emírségek pedig szintén drónelhárításról számolt be. Ugyanazon az éjszakán két tartályhajót is lövedék talált el a szorosban.

Szeptember 1-jén az amerikai hadsereg új csapást mért az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) célpontjaira, mire Irán ismét rakéta- és drónsorozattal válaszolt, ezúttal Jordánia és Bahrein ellen. Jordánia a kilőtt 13 rakétából 10-et hárított el, Bahrein pedig szintén sikeres drónelhárításról számolt be. A megújuló harcok hatására a Brent típusú olaj ára megközelítette a hordónkénti 96 dollárt.

Csapások és válaszcsapások

A legsúlyosabb csapás szerdára virradó éjjel következett be: az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) bejelentése szerint immár második egymást követő éjszakán mértek csapást tucatnyi célpontra Irán déli partvidékén, elsősorban radarrendszerek és aknatelepítő képességek ellen. A támadások Konarak, Bandar Abbász, Dzsászk és Aszalúje partmenti városait, a Kesm-szigetet, valamint a Huzesztán tartománybeli Ahváz és Agadzsari környékét érintették. Az iráni hatóságok szerint az éjszakai csapásokban összesen legalább 18-an vesztették életüket országszerte, Huzesztán tartomány három helyszínén hetet öltek meg és nyolcat sebesítettek meg.

A legnagyobb felháborodást egy Szirik közelében ért csapás váltotta ki, ahol az iráni fél szerint egy esküvői ünnepséget találtak el. A kezdeti jelentések néhány halottról szóltak, az iráni külügyminisztérium később azonban azt állította, hogy „több mint 50 ártatlan férfit, nőt és gyermeket öltek meg vagy sebesítettek meg” a csapásban, míg az Iráni Vörös Félhold szerint legalább négyen meghaltak és több mint 68-an megsérültek, köztük nők és gyermekek is – a szervezet lerombolt épületekről és megsebesült gyerekekről is beszámolt. Teherán az esetet háborús bűnnek minősítette.

Irán szerdán hajnalban egyszerre több célpontot is megtámadott ballisztikus rakétákkal és drónokkal: eltalálta a bahreini Sejk Issza légibázist, a jordániai Prince Hassan légibázist és egy ottani amerikai tengerészgyalogos-támaszpontot, a kuvaiti Ali Al Szalem légibázis parancsnoki rezidenciáját, valamint amerikai létesítményeket az iraki Erbíl tartományban. Irán drónhangár-tüzekről és megsemmisített drónokról, illetve – egyelőre meg nem erősített – amerikai katonai áldozatokról is beszámolt Kuvaitban. Jordánia a kilőtt rakéták jelentős részét elfogta, Kuvait pedig szintén sikeres elhárításról és áldozatok nélküli kimenetelről számolt be.

Üzengetés, fenyegetés, Hormuzi-szoros

Donald Trump amerikai elnök kedden úgy fogalmazott, ha Irán tovább folytatja a megtorlást, „sokkal keményebben fogják eltalálni őket”, egy esetleges ismétlődés esetén pedig „többé nem is fognak létezni”. JD Vance alelnök az iráni vezetést „valóban őrültnek” nevezte, akik „bármire készek”. Scott Bessent pénzügyminiszter szerint az ő feladata annyi, hogy „biztosítsa, hogy Irán akarjon megegyezni”. Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter ezzel szemben azt üzente, hogy „a diplomácia helyreállítása nem lehetetlen”, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok jelenlegi, gazdasági nyomásgyakorlásra épülő megközelítése nem fog működni.

A hat hónapja tartó háború középpontjában továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése áll: az Egyesült Államok szerint a szoros déli hajózási folyosója nyitva áll, Irán ezzel szemben a saját partjaihoz közelebb eső, északi útvonalon való áthaladást követeli meg. A napi tartályhajó-forgalom az amerikai katonai kíséret ellenére is a háború előtti szint felén marad. Az Egyesült Államokban eközben egyre hangosabb a belpolitikai kritika is: egy Trump elnöknek és Pete Hegseth védelmi miniszternek küldött, pártokon átívelő levél szerint „az amerikaiak nem kérték ezt a háborút, és nem is engedhetik meg maguknak”.