A KCNA állami hírügynökség beszámolója szerint az avatóünnepségen Kim Dzsong Un azt mondta, a hajó Koreai-félszigettől keletre eső vizekre való vezénylése egyértelmű üzenet Phenjan ellenfeleinek.
„Eljött az idő, hogy a tengeren és a víz alatt is gyakoroljuk szuverenitásunkat"
– idézte a vezetőt az állami média. Kim Dzsong Un egyúttal bejelentette, hogy nyolc hónapon belül újabb jelentős stratégiai fejlesztést lepleznek le.
A Kang Kon nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas
Az állami média nem közölte, hogy a fedélzeten ténylegesen vannak-e nukleáris fegyverek. Elemzők szerint azonban a mintegy 5000 tonnás, Choe Hyon osztályú romboló olyan fegyverrendszereket hordoz, amelyek alkalmasak nukleáris töltet célba juttatására.
A hajó fegyverzetéhez a nyílt források szerint egy nagyjából 127 mm-es hajóágyú, Pantszir-ME közelvédelmi rendszer, AK-630 gépágyúk és több tucat függőleges indítócella tartozik, légvédelmi, hajó elleni, tengeralattjáró elleni és ballisztikusrakéta-elhárító képességgel, valamint nukleáris töltetű robotrepülőgépek indítására is alkalmas indítóberendezésekkel.
A most hadrendbe állított egység útja korántsem volt zökkenőmentes. A csongdzsini hajógyárban épített rombolót 2025. május 21-én sikertelenül próbálták vízre bocsátani: a hajó fara idő előtt a vízbe csúszott, miközben az orra a parton maradt, és a jármű felborult, jelentős törzssérüléseket szenvedve. Kim Dzsong Un akkor „bűncselekménynek" nevezte az esetet. A hajót később kiemelték, a radzsini javítóüzembe vontatták, 2025 júniusában újra vízre bocsátották, majd teljesen helyreállították – a szolgálatba állításra végül több mint egy évvel a baleset után került sor.
Külső megfigyelők a phenjani–moszkvai együttműködés elmélyülésével összefüggésben orosz technológiai átadás lehetőségét is felvetik a program hátterében, ezt azonban hivatalosan egyik fél sem erősítette meg.
Lim Ul Cshol, a dél-koreai Kjongnami Egyetem kutatója szerint Kim szavai „nyílt bejelentést jelentenek arról, hogy a rombolókat a tengeri alapú nukleáris elrettentés platformjaként fogják használni", elsősorban azzal a céllal, hogy elrettentsék az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán félsziget közelében folytatott műveleteit. A hadrendbe állítás időzítése is beszédes: szeptember 8-án az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán megkezdte a pénteken záruló „Freedom Edge" elnevezésű háromoldalú hadgyakorlatot, amelynek célja az elrettentő képességek erősítése.
