„Nyugodtan, higgadtan, fejben rendezetten - szaunázz egyet, utána vegyél egy jó fürdőt, és oldd meg” - mondta Alexander Stubb. A könnyed tanács mögött komoly és részletes érvelés áll arról, miért nem tart Finnország egy orosz támadástól, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanezen a héten éppen arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a háborút más európai országokra is kiterjesztheti.

Stubb különbséget tett az Ukrajnában zajló háború, illetve az Oroszország által Európa ellen folytatott, szerinte szélesebb körű „hibrid” hadviselés között, amelybe a kibertámadásokat, a szabotázsakciókat és a balti-tengeri tenger alatti kábelek megrongálását sorolta.

„Ezt kampányként kell kezelnünk. Oroszország megpróbálja megfélemlíteni Európát, ránk ijeszteni”

- fogalmazott.

Mint elmondta, Finnország - amelynek 5,6 millió lakosa van - pontosan azért engedheti meg magának ezt a nyugalmat, mert évtizedek óta készül egy esetleges keleti fenyegetésre.

„Azért vagyunk nyugodtak, mert felkészültünk”

- mondta, felsorolva az ország kötelező katonai szolgálatát, tartalékos haderejét, valamint azt, hogy szükség esetén napok alatt akár 280 ezer katonát is mozgósítani tudnak. Az elnök szerint Finnország - Lengyelországgal együtt - Európa legnagyobb tüzérségi kapacitásával bír, emellett aknamezőkkel, hosszú hatótávolságú légi, szárazföldi és tengeri rakétákkal, több mint hatvan F/A–18-as vadászgéppel, valamint frissen beszerzett 64 darab F–35A típusú gépből az elsőkkel is rendelkezik. Ezek közül kettő szeptember 18-án érkezett meg a rovaniemi légibázisra. Polgári óvóhelyeik az 5,6 milliós lakosságból 4,4 millió embernek nyújtanak menedéket.

„Nem azért van mindez, mert Svédország miatt aggódnánk” - viccelődött Stubb -, „hanem mert Oroszország felől érzékelünk biztonsági fenyegetést”.

Finnország 2023 áprilisában, Oroszország ukrajnai inváziója után lépett be a NATO-ba, a szövetség 31. tagjaként, feladva évtizedes katonai függetlenségét. Stubb szerint ez, a fent felsorolt felkészültséggel párosulva, elég erős elrettentő erőt jelent ahhoz, hogy Oroszország ne próbálja tesztelni Finnországot, amely immár nem csupán védelemre szoruló, hanem a szövetségen belül biztonságot nyújtó ország is.

Az ukrajnai békefolyamatról szólva Stubb Donald Trump amerikai elnök érdemeit méltatta, aki szerinte az elmúlt másfél évben megduplázta erőfeszítéseit a béke megteremtése érdekében olyan tárgyalókkal, mint Steve Witkoff és Jared Kushner. Elmondása szerint ő maga és a norvég miniszterelnök jórészt a háttérben, Ukrajna, az Egyesült Államok és az európai kormányok közötti információáramlást segítve dolgoznak az ügyön. Az elnök az ENSZ-közgyűlési héten arra is felkérte Elon Muskot, hogy terjessze ki a Starlink műholdas szolgáltatás lefedettségét azokra a - akár oroszországi - területekre is, ahol orosz ballisztikusrakéta-indítók találhatók, hogy Ukrajna hatékonyabban célba tudja venni azokat.

A finn miniszterelnök a háborús konfliktusok lezárását sürgette

Stubb szerint az ukrajnai háború mellett Irán is a globális biztonsági válság szerves részét képezi: állítása szerint Moszkva olyan hírszerzési információkat ad át Teheránnak, amelyeket Irán amerikai öbölbeli katonai bázisok ellen használt fel, míg iráni fegyvereket szállítottak Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz.

„Egyfajta körhintában forgunk, ahol a konfliktus minden egyes darabja összekapcsolódik a másikkal. Minél előbb sikerül mindkettőt lezárni, annál jobb”

- mondta, hozzátéve, hogy a Trump-adminisztrációnak mostanában szinte megállás nélkül dolgoznia kell a Ukrajnától Iránon át Gázáig, Jemenig és Szudánig húzódó konfliktusok kezelésén.