2026. július 1-jén a német szövetségi ügyészség hivatalosan vádat emelt Szerhij Kuznyecov ellen: robbanás előidézése, közszolgáltatás megzavarása, tulajdon megrongálása, valamint – ez volt az igazi újdonság – polgári infrastruktúra elleni háborús bűncselekményben való bűnrészesség. A vádirat szövege azonban ennél is tovább ment:
Kuznyecov és más ukrán katonák „az ukrán állami hatóságok nevében eljárva” dolgozták ki a tervet, azzal a céllal, hogy tartósan megszakítsák a gázszállítást, és megfosszák Oroszországot a háború finanszírozásához szükséges bevételtől.— Német szövetségi ügyészség vádirata, 2026.07.01.
Ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalos, bírósági eljárásban benyújtott vádirat kifejezetten és nyíltan az ukrán államot nevezte meg megrendelőként – nem félhivatalos újságírói forrásokon, hanem az ügyészség saját bizonyítási anyagán alapulva. Nyolc nappal később, július 9-én az ukrán legfőbb ügyészség hivatalos választ adott: nyomozásuk szerint nincs bizonyíték az ukrán állam vagy tisztviselői közvetlen érintettségére. Kuznyecov perét 2026. október 26-ára tűzték ki Hamburgban – ezen a perben dől majd el először bíróság előtt, mennyire állja meg a helyét a német vád legsúlyosabb állítása.
Letartóztatás egy filmforgatáson
2026. augusztus 19-én Horvátországban, Pula városában újra elfogták Volodimir Zsuravlovot – nem otthonában, hanem a „Zmiinyi (Snake) Island” (Kígyó-sziget) című, éppen az Északi-Áramlat-ügyről forgatott hollywoodi film forgatási helyszínén. Zsuravlov védője szerint a búvároktató úgy hitte, hogy a 2025 októberi lengyel bírósági döntés az Európai Unió egészén belül védelmet nyújt neki, nem csupán Lengyelország területén – ez a feltételezés bizonyult tévesnek. Augusztus 20-án a horvát vizsgálóbíró elrendelte az előzetes letartóztatását, így megnyílt az újabb kiadatási eljárás lehetősége.
Zelenszkij válasza
2026. augusztus 23-án Zelenszkij a kijevi ukrán – északi–balti csúcstalálkozón tett nyilatkozatot. Az elnök kijelentette: Ukrajna „hivatalosan soha nem vett részt” az Északi Áramlat elleni akcióban, „még csak az ötletében sem”. Hozzátette, hogy a németekkel folytatott egyeztetések alapján azok „tökéletesen tudják, hogy Ukrajna nem állt a művelet kitervelése vagy végrehajtása mögött”.
Ukrajna hivatalosan soha nem vett részt semmilyen, az Északi Áramlat–2 szabotázsával kapcsolatos műveletben.— Volodimir Zelenszkij, 2026.08.23., Kijev
Zelenszkij ugyanakkor elismerte, hogy ukrán állampolgárok érintettek a nyomozásban, és hogy az eljárás tanúkkal és vádemelésekkel folytatódik – Ukrajna pedig „mindig kész segíteni” a partnereknek. Az ukrán legfőbb ügyészség és a külügyminisztérium is nyitottságukat hangsúlyozták az európai partnerekkel folytatott párbeszédre, és felvetették, hogy Oroszország hamis zászlós műveletet hajthatott végre ukrán állampolgárok bevonásával – ezzel egy negyedik, a történet legelején felmerült, majd háttérbe szoruló elméletet hozva vissza a viták középpontjába.
Négy évvel a robbantás után egyetlen bíróság sem hozott jogerős, érdemi ítéletet arról, ki adta ki a végső parancsot. A fizikai elkövetés ukrán állampolgárokból álló csoportra mutat – ez gyakorlatilag vitán felül áll. Az viszont, hogy ezt egy jóváhagyott állami hadművelet, egy önjáró katonai egység akciója, vagy – ahogyan azt most Kijev is felveti – egy elaltatott, majd manipulált csoport tudtán kívüli felhasználása okozta, egyelőre nem tudni. Mindez október végén, a hamburgi tárgyalóteremben kiderülhet.
