2026. augusztus 4-én este fél nyolckor egy mikrohullámú sütő méretű, úgynevezett FPV-drón csapódott egy ukrán Antonov An–124 teherszállító repülőgép szárnyához, annak üzemanyagtartálya közelében. A drón 800 gramm PETN nevű robbanóanyagot szállított, de nem robbant fel. A gépet, amely Franciaországból érkezett, és rakományát Kelet-Európába szánt lőszer formájában már korábban lerakta, egy repülőtéri buszsofőr találta meg négy órával később; a hatóságok robotrobbantással semmisítették meg a hatástalanított szerkezetet, a repülőteret órákra teljesen le kellett zárni.
Másnap, augusztus 5-én egy második incidens is történt: a Marseille-ből érkező European Air Transport Leipzig légitársaság 9LE járatszámú Boeing 757-es teherszállítója a repülőtér lezárása miatt kényszerült átstartolásra, majd felszállás közben, mintegy 400 méteres magasságban egy azonosítatlan tárggyal ütközött össze. A legénység vészhelyzetet jelentett, 10 ezer lábra emelkedett, és biztonságosan a 200 kilométerre fekvő hannoveri repülőtéren szállt le – a gép orrán csak kisebb sérülést találtak. A második drón roncsait a mai napig nem sikerült megtalálni.
A nyomozás során kiderült, hogy az első drónt SIM-kártyás, 5G-s routerrel szerelték fel, amely lehetővé tette, hogy a világ bármely pontjáról irányítsák – egy közeli fán talált antenna pedig feltehetően a vezérlőjel erősítésére szolgált.
Németország Oroszországot tette felelőssé
Szeptember 1-jén, kedden Németország hivatalosan is Oroszországot nevezte meg a támadás elkövetőjeként. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter az Al Jazeera beszámolója szerint azt közölte, a nyomozók bizonyítékkal rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy a drónt irányító ügynökök orosz állami szereplők megbízásából dolgoztak, és hogy az eset illeszkedik az ismert „orosz hibrid hadműveletek” mintázatába.
Dobrindt szerint Németország „az orosz hibrid támadások napi célpontjává vált”, és bejelentette, hogy az ország fenyegetettségi szintjét „általánosról” „magasra” emelik. Berlin ezzel egy időben bejelentette a bonni orosz főkonzulátus és a berlini Orosz Ház bezárását, és közölte, hogy szigorítja az oroszországi állampolgárok beutazási ellenőrzését is.
Az Egyesült Államok hírszerzési körei már augusztus 7-én, a Wall Street Journalnak nyilatkozva azt mondták, hogy szerintük az orosz titkosszolgálat állhatott az akció mögött, katonai minőségű robbanóanyagot alkalmazva.
Szergej Nyecsajev berlini orosz nagykövet szeptember 1-jén „megalapozatlannak, abszurdnak és irracionálisnak” minősítette a vádakat, és megtorló lépésekkel fenyegetőzött.
A támadás nemzetközi visszhangot is kiváltott. Mark Rutte NATO-főtitkár üdvözölte a német válaszlépéseket, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig az EU „teljes szolidaritásáról” biztosította Németországot, miközben a testület újabb szankciók bevezetését fontolgatja.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az európai egység fontosságát hangsúlyozta az orosz hibrid fenyegetésekkel szemben, több uniós és NATO-tagállam vezetője – köztük Emmanuel Macron francia elnök, Donald Tusk lengyel, Giorgia Meloni olasz és Ulf Kristersson svéd kormányfő, valamint Andy Burnham brit miniszterelnök – szintén szolidaritásáról biztosította Berlint, míg Csehország és Észtország kormánya összehangolt uniós választ sürgetett.
Magyarország részéről is nyilatkozott a külügyminiszter, Orbán Anita, aki „mély aggodalmának” adott hangot a fokozódó orosz hibrid tevékenységek miatt, ezt „veszélyes és meggondolatlan” magatartásnak nevezte, teljes szolidaritást vállalt Németországgal, és az Európai Unió, illetve a NATO ellenállóképességének, egységének és kollektív felkészültségének megerősítését szorgalmazta.
A lipcsei-hallei repülőtér azért is különösen érzékeny célpont, mert a NATO stratégiai légi szállítási programjának egyik kulcsfontosságú bázisa: innen továbbítanak fegyvereket, lőszert és katonai felszerelést a szövetség tagállamai, illetve ukrán teherszállító légitársaságokon – köztük az Antonov Airlines gépein – keresztül magának Ukrajnának is. Biztonsági szakértők szerint a támadás pontosan ezt, a nyugati fegyverszállítási láncot próbálta megzavarni és a NATO-t megfélemlíteni – ez illeszkedik abba a tágabb, Európa energiahálózatát és kritikus infrastruktúráját is célzó orosz hibrid hadviselési mintázatba, amelyről korábbi cikkünkben is írtunk.
