Ukrajna, Lengyelország és a balti államok évek óta figyelmeztettek: a Németországot Oroszországgal közvetlenül, az ukrán tranzit megkerülésével összekötő vezeték geopolitikai eszköz, amely megfosztja Kijevet a tranzitdíj-bevételektől és a leállítás fenyegetésével járó alkupozíciótól. 2022 telén, az orosz csapatösszevonások közepette ez a vita a legmagasabb szintre emelkedett.

„Véget vetünk neki”

2022. február 7-én, Olaf Scholz német kancellár mellett tartott sajtótájékoztatón Joe Biden amerikai elnök nyíltan kimondta, amit addig csak diplomáciai körmondatokban fogalmaztak meg:

Ha Oroszország megtámadja – vagyis ha tankok vagy csapatok lépik át újra Ukrajna határát –, nem lesz többé Északi Áramlat–2. Véget vetünk neki.— Joe Biden, 2022.02.07.

Amikor egy újságíró megkérdezte, hogyan tehetné ezt meg, hiszen a projekt felett Németország rendelkezik, Biden annyit felelt: „Ígérem, meg fogjuk tudni tenni.” Két héttel később, miután Moszkva elismerte a donyecki és luhanszki szakadár „köztársaságokat”, Berlin valóban felfüggesztette a vezeték tanúsítási eljárását. Február 24-én megindult a teljes körű orosz invázió. Az Északi Áramlat–2 soha nem szállított kereskedelmi célú gázt; az idősebb testvér, az Északi Áramlat–1 viszont – csökkentett kapacitáson – egészen a robbantásig működött.

Négy szivárgás, négy nap alatt

2022. szeptember 26. és 29. között négy szivárgás keletkezett a két vezetéken, a dán Bornholm-sziget közelében, nemzetközi vizeken. A Dán Geológiai Szolgálat szerint a térségben mért rezgések nem földrengésre, hanem robbanásra utaltak, erősségük egy nagyobb, második világháborús bombáéval vethető össze. 2023. február 21-én Dánia, Németország és Svédország közös levélben erősítette meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának: a vizsgálatok „szándékos szabotázs okozta erős robbanásokat” állapítottak meg. Az Északi Áramlat–2 egyik szála – a négyből egyetlenként – sértetlen maradt.

Az első órák

A hír percek alatt vádaskodásba fordult, jóval azelőtt, hogy bárki bizonyítékot mutatott volna fel. Radosław Sikorski akkori lengyel EP-képviselő – később külügyminiszter – a bugyborékoló Balti-tengerről készült fotóhoz ennyit írt ki: „Thank you, USA” (a posztot később törölte; 2023-as interjújában viszont már nyíltan „nagyon jó dolog”-nak nevezte a robbantást). Ukrán tisztviselők, köztük Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó, gúnyosan üdvözlő hangnemben reagáltak a hírre. Kijev ugyanakkor hivatalosan már ekkor, a legelső napokban tagadta, hogy bármi köze lenne az eseményhez – ez az álláspont négy éven át nem változott. Oroszország a maga részéről azonnal „nyugati szabotázsként” állította be a történteket, konkrét vádlott megnevezése nélkül.

Miért fontos

A robbanás pillanatában legalább három szereplőnek volt motívuma: az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek (hogy megakadályozzák Oroszország jövőbeli gázzsarolását), Ukrajnának (hogy tartósan lehetetlenné tegyék Moszkva számára a Németországgal való közvetlen energiakapcsolatot), és – a hivatalos orosz narratíva szerint – magának Oroszországnak (hogy elvágja Európát a gáztól, és hidegháborús narratívát építsen). Ez a motívum-egyenlet magyarázza, miért indult a nyomozás egyszerre több irányba.