Miután a bolognai fellebbviteli bíróság elrendelte Szerhij Kuznyecov a kiadatását, egy technikai probléma – a német elfogatóparancs formai hibája – miatt az eljárás egy időre megakadt. 2025. november 19-én az olasz Legfelsőbb Semmítőszék végül jóváhagyta a kiadatást; november 27-én Kuznyecovot átadták Németországnak, ahol másnap, november 28-án újra letartóztatták.

Zsuravlev: Lengyelország nemet mond
Volodimir Zsuravlev 2025. szeptember 30-án tartóztatták le Varsó mellett. A varsói bíróságnak a lengyel jog szerint 100 napja volt döntenie a németországi kiadatásról. 2025. október 17-én a bíróság – Dariusz Łubowski bíró vezetésével – megtagadta a kiadatást, és elrendelte Zsuravlov azonnali szabadon bocsátását.
A német hatóságok Volodimir Zsuravlov kiadatására vonatkozó kérelmét nem lehet teljesíteni.— Dariusz Łubowski, varsói bíró, 2025.10.17.
Az indoklás szokatlan volt egy formálisan technikai jogi eljárásban: a bíróság szerint a vezeték elpusztítását Oroszország Ukrajna elleni agressziója igazolta.

A döntés éles vitát váltott ki jogászok körében arról, hogy egy uniós tagállam bírósága mennyiben veheti figyelembe egy háborús „igazságos önvédelem” érvet egy egyébként technikai, formális eljárásban – és a döntés komoly feszültséget okozott Varsó és Berlin között.
A varsói ítélet precedensértékű: először fordult elő, hogy egy uniós bíróság kifejezetten a háborús kontextusra hivatkozva utasított el egy egyébként formálisan megalapozott európai elfogatóparancsot. Ez a döntés azért is kulcsfontosságú, mert egy évvel később, amikor Zsuravlovot egy harmadik országban ismét elfogták, éppen ennek az ítéletnek a hatóköre vált vitatottá.
Szerkesztette: Világmonitor
















