Az éjszakai és nappali órákban Oroszország 165 drónnal támadta Ukrajna területét, amelyek közül az ukrán légvédelem és rádióelektronikai harci eszközök 12-t hatástalanítottak, ugyanakkor számos helyszínen, köztük Kijevben, Harkovban, Odesszában, Dnyiprómban és a Zaporizzzsjai területen is találatokat regisztráltak.
Kijevben benzinkutak, raktárak, irodaépületek, a Nemzeti Tudományos Akadémia épülete, valamint egészségügyi intézmények is megsérültek a becsapódások és a lezuhanó törmelékek miatt, a fővárosban és több régióban is tüzek keletkeztek. Orosz oldalon a krasznodari és brjanszki régiókban értek el találatokat ukrán drónok, aminek következtében egy kőolajraktárban tűz ütött ki, a Brjanszk megyei vasúti híd egy része pedig leomlott.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán hírszerzés arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva a katonai létszám bővítése mellett újabb mozgósításokat és csapategységek átcsoportosítását készíti elő, és az orosz támadások célpontjává váltak a hazai adatközpontok is, ami miatt az ukrán vezetőség az internetszolgáltatás esetleges lekapcsolására is felkészül.
A nemzetközi diplomáciában a segélyek és a szankciók kérdése dominált: az EU védelmi miniszterei nem tudtak megállapodni a Patriot légvédelmi rendszerek rakétáinak Kijevnek történő átadásáról, bár Kaja Kallas uniós külügyi főbiztos és több tagállam továbbra is a támogatások fenntartását és a befagyasztott orosz vagyon felhasználását szorgalmazza. Ezzel párhuzamosan feszültség alakult ki Kijev és Szöul között, miután Dél-Korea hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követelt Ukrajnától az észak-koreai hadifoglyok átadásával kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala miatt.
