Az éjszakai és reggeli órákban az ukrán légvédelem jelentős offenzívával szembesült: a moszkvai erők összesen 170 drónt indítottak, amelyek közül a védelmi erők 147-et megsemmisítettek vagy semlegesítettek.

A becsapódások és a lezuhanó törmelékek azonban számos helyen okoztak pusztítást.

Kijevben és környékén, valamint Szumiban, Zaporizzsjában és Harkivban is áldozatokat követeltek a csapások; halálos áldozatokról és sebesültekről – köztük kiskorúakról – adtak hírül a helyi hatóságok. Találat érte az ukrán Tudományos Akadémia épületét is.

A támadások nyomán tűz ütött ki többek között lakóépületekben, ipari létesítményekben, valamint logisztikai központokban és a Kyivstar, illetve a Vodafone adatközpontjaiban is, aminek következtében helyi internetszolgáltatási és hírközlési zavarok léptek fel. Odesszában és Olehcsiki térségében a kikötői infrastruktúra és a lakosság ellátása is komoly kihívásokkal küzd a humanitárius krízis árnyékában.

A frontvonalak mentén, különösen a pokrovszki, kosztyantinyivkai és limani szakaszon továbbra is rendkívül súlyosak a harcok. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az elmúlt napon a fronton nagyjából 1690 orosz katona esett ki a küzdelemből, miközben az ukrán erők fontos taktikai eredményeket értek el a donyecki régióban, részben modernizált, pilóta nélküli eszközök bevetésével. Ezzel párhuzamosan az orosz védelmi minisztérium a harkivi régióban további települések ellenőrzéséről és ukrán egységek bekerítéséről számolt be, valamint ukrán dróntámadásokról jelentett orosz területeken és a Fekete-tenger térségében.

Németország és Oroszország külügyminiszterei egyeztettek

A diplomáciai színtéren a nemzetközi partnerek mozgásai is meghatározóak voltak az elmúlt napon. Németország és Oroszország külügyminiszterei – a háború kezdete óta először – magas szintű egyeztetést tartottak az ENSZ-közgyűlés margóján, ahol a feszültségek csökkentéséről és biztonsági kérdésekről tárgyaltak, bár Moszkva bírálta az európai katonai lépéseket. Emellett a Vatikán részéről Matteo Zuppi bíboros indult humanitárius misszióra Moszkvába, hogy az ukrán foglyok és a kitelepített gyermekek helyzetéről egyeztessen. Kijevben ugyanakkor belső gazdasági és védelmi kihívásokkal is szembe kell nézniük, mivel a költségvetési hiány és a hadsereg finanszírozása továbbra is jelentős terhet ró az országra.