Az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai erők az Ománi-öbölben és a Kharg-sziget közelében süllyesztették el az öt iráni tartályhajót – a Kaviz, a Charminar, a Horizon 1, a Riesco és a Derya nevű hajókat.

A csapások előtt az amerikai erők utasították a legénységet, hogy hagyják el a hajókat, így emberéletet nem veszélyeztetett a támadás. A támadás válaszlépés volt arra, hogy az IRGC (Iszlám Forradalmi Gárda) két nap leforgása alatt kétszer is ballisztikus rakétákkal támadott meg egy amerikai haditengerészeti hadihajót.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint „Irán továbbra is megpróbál amerikai hadihajókat eltalálni, és minden egyes alkalommal, amikor ezt teszik vagy megpróbálják, tartályhajókat fognak veszíteni”.

Irán nem késlekedett a válasszal

Irán válaszul rakétatámadást indított a jordániai Al-Azrak (más néven Muvaffak Szalti) amerikai légibázis ellen. Az IRGC közlése szerint a bázist „heves rakétatámadás” érte, és állításuk szerint az amerikai vadászgépek számára használt hangárokat is megsemmisítették.

Jordánia hadserege szerint légvédelme a kilőtt 20 rakétából 18-at elfogott, kettő lakatlan területre csapódott be, áldozatokról nem számoltak be, és az összes Jordániában állomásozó amerikai katona épségben van.

Irán emellett azt is állította – ezt egyelőre független forrás nem erősítette meg –, hogy csapást mért a DDG–119 és DDG–53 jelzésű amerikai romboló hadihajókra, valamint két amerikai hajóra és nyolc tartályhajóra is „jelentős károkat” okozva. Az iráni külügyminisztérium az amerikai tartályhajók elleni csapásokat „háborús bűncselekménynek” és az ENSZ Alapokmányának megsértésének nevezte.

Az IRGC haditengerészete emellett arra figyelmeztette a Kuvaitban és Bahreinben kikötő tartályhajók legénységét, hogy azonnal hagyják el hajóikat, mivel azokat is megtorlásként célponttá tehetik az amerikai tartályhajó-csapások miatt.

Az olajpiac azonnal reagált

A fejlemények az olajpiacokon is azonnal éreztették hatásukat: a Brent típusú olaj ára megközelítette, egyes jelentések szerint meg is haladta a hordónkénti 99–100 dollárt. Mindez a hat hónapja tartó iráni–amerikai háború legújabb fejezete, amelynek középpontjában továbbra is a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés kérdése áll: Teherán a szoros lezárását hirdette, míg az Egyesült Államok haditengerészeti blokáddal és kísérő hadműveletekkel próbálja fenntartani a hajóforgalmat.