A találkozó
A amerikai delegáció szeptember 5-én, helyi idő szerint 12:52-kor érkezett a moszkvai Vnukovo repülőtérre, ahonnan a Kremlbe hajtottak; Putyin a küldöttséget a Kreml Szenátusi Palotájában fogadta. Amerikai részről Steve Witkoff és Jared Kushner, Trump elnök különmegbízotti szerepben eljáró munkatársai vette részt a tárgyaláson.
A hivatalos nyilatkozatok egyelőre visszafogottak. Putyin a tárgyalás elején arra kérte Witkoffot és Kushnert, hogy adják át "meleg üdvözletét és háláját" Trump elnöknek, és a helyzetet "nem egyszerűnek" nevezte. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az orosz állami médiának úgy nyilatkozott, hogy az amerikai félnek figyelembe kell vennie "a helyszíni realitásokat", amelyek szerinte nem Kijev javára alakulnak. Kremlhez közeli, meg nem nevezett források szerint (több nyugati lap is hivatkozott rá) a látogatással kapcsolatos várakozások "rendkívül alacsonyak". Az amerikai oldalon Trump elnök pénteken azt mondta, a küldöttek "egy friss, konkrét javaslatot" visznek magukkal a háború befejezésére, és "jó esély van rá, hogy sikerül" valamit elérni — a javaslat tartalmát azonban nem részletezte, és azt sem erősítette meg, hogy ez érdemben eltér-e a korábbi, megfeneklett próbálkozásoktól.
mit lehet tudni, és mit nem
A jelenlegi tárgyalási körnek hosszabb előtörténete van. 2025 novemberében kiszivárgott egy Witkoff által kidolgozott, Oroszország számára rendkívül kedvezőnek tűnő 28 pontos terv — ez Ukrajna további donbászi területek átengedését, a NATO-tagságról való alkotmányos lemondást, a hadsereg 600 000 főre korlátozását és a megszállt területek (Krím is) de facto amerikai elismerését irányozta volna elő, valamint automatikus amnesztiát a háborús bűnökre. A tervet Ukrajna és az európai szövetségesek élesen bírálták. A 2025. november 23–24-i genfi tárgyalásokon a dokumentumot 19-20 pontosra dolgozták át — törölték az alkotmányos NATO-tilalmat, a hadsereglétszám-korlátot 800 000 főre emelték, és eltörölték az automatikus amnesztiát. December 24-én Zelenszkij elnök nyilvánosságra hozott egy 20 pontos, Ukrajna és az USA által egyeztetett tervezetet, amely a jelenlegi frontvonalat érintkezési vonalként ismerné el a Donyecki, Luhanszki, Zaporizzsjai és Herszoni régiókban, cserébe Oroszországnak ki kellene vonulnia a Dnyipropetrovszki, Mikolajivi, Szumi és Harkivi régiókból; a tervezet 800 000 fős békeidős ukrán haderőt, egy Trump vezette felügyeleti "Béketanácsot", és egy 800 milliárd dolláros újjáépítési keretet is tartalmazna. Fontos hangsúlyozni: nem erősítette meg egyetlen forrás sem, hogy a szeptember 5-én Moszkvába vitt "friss javaslat" azonos-e ezzel a decemberi tervezettel, annak átdolgozott változata, vagy egy teljesen új dokumentum — ezt a kérdést nyitva kell hagyni, amíg nincs rá megnevezett forrás. forrás forrás
Ukrán reakció és egy törékeny tűzszünet
Zelenszkij elnök szeptember 4-én bejelentette, hogy Ukrajna biztosítja az amerikai küldöttek biztonságos utazását, és felszólította Oroszországot, viszonozza ezt azzal, hogy a tárgyalások idejére nem hajt végre légicsapásokat. Az ukrán hadsereg parancsot kapott, hogy szeptember 5. éjféltől szeptember 8. 23:59-ig ideiglenesen tartsa be a tűzszünetet az érintkezési vonal mentén — ez a bejelentett ukrán intézkedés a teljes frontvonalra vonatkozott. Ezzel szemben Dmitrij Peszkov kormányszóvivő szerint Putyin csak azt rendelte el, hogy az orosz hadsereg három napig ne csapjon le kifejezetten Kijevre — vagyis a két fél által bejelentett intézkedések hatóköre már a nyilatkozatok szintjén sem volt azonos. A bejelentés ellenére szeptember 5-én nulla órakor légiriadó szólalt meg Kijevben, orosz dróncsapásokról érkeztek jelentések Kijev és Harkiv megye felett; Zelenszkij szerint két Kijev környéki repülőteret ért orosz rakétatámadás, amit "nyilvánvalóan" az amerikai delegáció tervezett kijevi érkezésével hozott összefüggésbe. A Kyiv Independent szerint a bejelentett tűzszünet ellenére 24 óra alatt legalább hét ember meghalt és 51 megsebesült orosz támadásokban az ország más pontjain — vagyis a megállapodás csak a fővárosok elleni csapások szüneteltetésére vonatkozott, nem jelentett általános tűzszünetet a fronton. Ukrán tisztviselők szkepticizmusukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország valóban betartja-e vállalásait, és arra figyelmeztettek, hogy Moszkva a tárgyalásokat időhúzásra is felhasználhatja, miközben folytatja hadműveleteit. Zelenszkij ugyanakkor reménykedően nyilatkozott egy tervezett szeptember 6-i kijevi Witkoff–Kushner-látogatásról: "Várjuk Steve Witkoffot és Jared Kushnert, és készen állunk egy érdemi beszélgetésre." A Kyiv Independent egy kizárólag névtelen forrásra hivatkozó cikke szerint ez a kijevi látogatás korábban többször bizonytalanná vált, miután Witkoff állítólag biztonsági aggályai miatt vonakodott a döntéstől — ezt azonban egyetlen, meg nem nevezett forrás állítja a Kyiv Independent egy exkluzív cikkében, hivatalos amerikai megerősítés nélkül, forrás és nem befolyásolja azt a tényt, hogy Zelenszkij nyilvánosan, hivatalosan megerősítette a látogatás tervét. forrás forrás
Witkoff szerepe és a vele szembeni kritikák
Steve Witkoff eredetileg Trump közel-keleti különmegbízottjaként kezdte 2025 januárjában, diplomáciai előélet nélküli ingatlanfejlesztőként, majd fokozatosan átvette az orosz-ukrán tárgyalási dossziét is; állandó tárgyalópartnere ebben Jared Kushner. Szerepét korábban, elsősorban 2025 őszén, több oldalról is kritika érte: európai tisztviselők és elemzők szerint Witkoff nem visz saját tolmácsot a találkozókra, nem készít részletes jegyzeteket, és hiányzik belőle a diplomáciai tapasztalat; egy interjújában úgy tűnt, átvesz bizonyos kremli kommunikációs elemeket az ukrajnai konfliktusról. Don Bacon amerikai republikánus képviselő korábban Witkoff azonnali leváltását követelte, mondván, "teljesen az oroszok pártját fogja". Egy volt amerikai nagykövet szerint Witkoff hitelessége "gyakorlatilag megszűnt", bár Ukrajnát arra biztatta, maradjon a tárgyalóasztalnál. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kritikák jórészt 2025 őszéből származnak, nem kifejezetten a szeptember 5-i találkozóhoz kötődnek.
