Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF felmérése szerint a romhalmazok tetején felállított sátrakban élő gázai gyermekek egy része ugyan elegendő élelemhez jut, ám a hosszan tartó nélkülözés nyomot hagyott az állapotukban. A vizsgált kiskorúak 12,2 százaléka – vagyis minden nyolcadik gyermek – krónikus alultápláltságtól vagy elmaradott növekedéstől szenved, ami a több mint két éve tartó háború felhalmozódott hatásait tükrözi.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy míg az akut éhezés néhány hét alatt javulhat, a szélesebb körű károsodás nem. Edouard Beigbeder, az UNICEF közel-keleti és észak-afrikai regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy a stunting, azaz a növekedési elmaradás befolyásolhatja a gyermekek agyfejlődését, tanulási képességét, valamint egész életükre kiterjedő egészségügyi problémákat okozhat.
A konfliktus idején, 2025 augusztusában az ENSZ által támogatott IPC élelmezésbiztonsági rendszer megerősítette az éhínséget a térségben. Akkor a humanitárius hozzáférés a háború 2023-as kezdete óta szigorúan korlátozott volt, és havonta 17 ezer gyermeket vettek fel kórházi kezelésre akut alultápláltság miatt Gázában. A 2025 októberi tűzszünetet követően azonban Izrael enyhített a humanitárius segélyek belépési korlátozásain, aminek köszönhetően a tömeges éhhalált sikerült megelőzni, és 2026 márciusára háromezerre esett vissza az érintett gyermekek száma. Ugyanakkor ez nem volt elegendő a kiskorúak hosszú távú növekedésének és fejlődésének védelméhez.
A felmérés kitért arra is, hogy bár a szoptatási arányok magasak maradtak, a kisgyermekeknek csupán 20-30 százaléka jutott többféle intézkedés szerint elegendően változatos étrendhez. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a úgy fogalmazott, hogy a statisztikák mögött olyan gyermekek állnak, amelyek nem kapják meg a növekedéshez és az egészség megőrzéséhez szükséges változatos, tápláló élelmiszert.
