A Global Times értesülései szerint egy kínai kutatócsoport nemrég mutatta be a világ első teljes körű, mágneses rezonancia képalkotáson (MRI) alapuló agy-számítógép interfész (BCI) megoldását, az uMR Shenguan-t, amely integrálja a BCI-kutatás, -fejlesztés és klinikai alkalmazás teljes láncolatát a jelek rögzítésétől, dekódolásától, modulációjától és értékeléséig.

A megoldás nem csupán egy MRI-rendszer és egy BCI-eszköz egyszerű összekapcsolását jelenti; inkább az agyi jelek dekódolásának, az agy modulálásának és a hatások ellenőrzésének zárt hurkát valósítja meg ugyanazon a technikai keretrendszeren belül, így valósággá téve „az agy megértését, a precíz modulációt, valamint az idegplaszticitás mérhetővé és szabályozhatóvá tételét” – nyilatkozta a kutatócsoport szóvivője hétfőn a Global Timesnak.

A megoldás alapvető képességei közé tartozik az idegi aktivitási jelek milliszekundum-szintű rögzítése és az agyi struktúrák milliméternél kisebb pontosságú mérése. Hatékonyan kompenzálja a komplex mágneses tér torzulásait, biztosítva a képalkotás minőségét olyan környezetben is, ahol BCI-eszközök vannak beültetve. Emellett létrehoz egy mágnesesen kompatibilis BCI-eszköztárat, amely megoldást kínál a BCI-eszközök és az MRI-rendszerek közötti kölcsönös interferencia által jelentett ipari kihívásra.

Ugyanakkor összeköti a képalkotás és a moduláció technikai láncát, lehetővé téve az MRI számára, hogy részt vegyen a BCI teljes folyamatában, és így bezáródjon a zárt hurok.

Emellett létrehozott egy teljes technikai rendszert, amely magában foglalja a nagy térbeli és időbeli felbontású MRI-t, valamint az MRI-hardver adaptációját és optimalizálását, egy mágnesesen kompatibilis BCI-adaptációs eszközkészletet, és az MRI-vezérelt neuromoduláció új paradigmáját. A rendszer keretében az MRI a „képalkotó diagnosztikai eszköz” szerepéből a BCI zárt hurkán belüli központi észlelési és visszacsatolási csomóponttá válik.

„A megoldás lehetővé teszi az agykutatásban a megfigyelés és a beavatkozás szinkronizált összehangolását, előmozdítva az agy-számítógép interfészek fejlődését a »jelek dekódolásától« az »agy megértése« felé, miközben új technológiai utat nyit meg az agytudományi kutatás számára” – nyilatkozta a Global Timesnak Ming Dong, a Tianjin Egyetem alelnöke és a Haihe Agy-Számítógép Interakció és Ember-Gép Integráció Laboratórium igazgatója.

A megoldást a Shanghai United Imaging Healthcare Co. és a Tianjin Egyetem közösen mutatta be.

Ming hangsúlyozta, hogy az agy szerkezetének és működésének nagy tér-időbeli felbontású elemzése fontos alapot jelent a nagy teljesítményű BCI-technológiák fejlesztéséhez.

Ezt a fejlődést olyan technológiák gyors fejlődése ösztönözte, mint az ultramagas térerősségű MRI, a gyors képalkotási szekvenciák, a valós idejű jelfeldolgozás és a mesterséges intelligencián alapuló dekódolás, amelyek mindegyike elősegíti az MRI és a BCI mély integrációját az elméleti koncepcióktól a mérnöki gyakorlatig – jegyezték meg az iparági szakértők.

Ming szerint Kína BCI-alkalmazásai az orvosi területen már meghozzák gyümölcsüket, például a motoros rehabilitáció, a neurokritikus ellátás, a pszichiátria, a szemészet, az audiológia és más területek kezelésében

– tette hozzá Ming.