Ausztriában, Linzben immár hat hete tart a járvány: eddig 32 embert fertőzött meg a baktérium, hárman meghaltak, jelenleg pedig három beteget ápolnak a Kepler Egyetemi Klinikán, közülük egyet intenzív osztályon. A hatóságok egy Linz-i cég ipari hűtőtornyát gyanítják a fertőzés forrásának, amelynek vízmintáiban kimutatták a baktériumot. Helmut Salzer szakorvos szerint a finom vízcseppek a levegőben szállnak, és a szél akár több kilométerre is elviheti őket a forrástól – ez magyarázza, hogy a fertőzöttek földrajzilag szétszórtan jelentkeznek. Salzer szerint az elmúlt évtizedben azért nő a esetszám, mert egyre több és elöregedő klímaberendezés üzemel, a lakosság is öregszik és ezáltal fogékonyabbá válik, a hosszabbra nyúló és intenzívebb hőhullámok pedig kifejezetten kedveznek a baktérium hűtőtornyokban való elszaporodásának. Az egyéni kockázatot ugyanakkor alacsonynak nevezte, még ha a hatóságok komolyan is kezelik az ügyet.

Svájcban, Bázelben július végén két, egy Rebgasse utcai irodaház tetején található hűtőtornyot kellett leállítani, miután a vízmintákban a megengedettnél jóval magasabb Legionella pneumophila-szintet mértek. A kanton eddig 26 fertőzést igazolt, egy beteg meghalt, a fertőzöttek közül 25-öt kórházba kellett szállítani, kilencet a beszámoláskor is kezeltek, heten pedig intenzív osztályos ellátásra szorultak. A gócpont közelében tesztelt tíz létesítmény közül nyolcban a megengedett határérték fölötti baktériumszintet mértek, ami arra utal, hogy több forrás is hozzájárulhatott a kitöréshez.

Franciaországban, Savoie megyében június eleje óta szokatlanul sok legionárius-betegséget regisztráltak: augusztus 12-ig összesen 43 esetet jelentettek, két, nyolcvan év feletti beteg pedig belehalt a fertőzésbe. A francia hatóságok számára a helyzet azért is különösen érzékeny, mert 2025 szeptemberében, az Albertville-ben kirobbant járvány volt az elmúlt két évtized legsúlyosabb francia Legionella-kitörése – a korábbi francia epidemiológiai vizsgálatok szerint a hűtőtornyokból származó, baktériumokkal szennyezett vízpermet felhője akár 6 kilométeres távolságban is tömeges megbetegedéseket okozhat.

Az óceánon túl New York városát is elérte a probléma: nyáron, június és július folyamán a Manhattan Upper East Side negyedében kialakult járványban a hatóságok szerint 92 fertőzést azonosítottak, ebből 79 esetben kórházi kezelésre volt szükség, heten pedig meghaltak. A várost 83, hűtőtoronnyal rendelkező épület fertőtlenítésére kötelezték, a kitörést július 31-én nyilvánították lezártnak. Az Egyesült Államokban ezen kívül tavasszal Kaliforniában, Santa Clarában (egy kórházban 18 eset áprilistól májusig) és Pennsylvaniában, Pittsburghben (egy veterán-kórházban két eset májusban) is regisztráltak kisebb kitöréseket.

Európában időszakosan üti fel a fejét a járvány

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Európában évente 11-12 ezer legionárius-betegséget jelentenek, Magyarországon pedig évi 250-300 esetet regisztrálnak – a szakértők szerint a valós esetszám ennél minden bizonnyal magasabb, mivel a betegség tünetei (láz, köhögés, légzési nehézség) könnyen összetéveszthetők más légúti fertőzésekkel, és sok enyhébb esetet fel sem ismernek. A szakemberek azt javasolják, hogy láz, tartós köhögés vagy légzési nehézség esetén, különösen forró nyári napok után, mindenképpen forduljunk orvoshoz, az illetékes hatóságoknak pedig az ipari klíma- és hűtőrendszerek rendszeres nyilvántartását és karbantartását kellene előírniuk a jövőbeli kitörések megelőzése érdekében.