Elnökválasztást tartanak vasárnap Brazíliában, ahol a baloldali hivatalban lévő elnök, Luiz Inácio Lula da Silva a börtönben ülő volt államfő, Jair Bolsonaro fiával, a szélsőjobboldali Flavio Bolsonaro szenátorral mérkőzik meg. A választás eldöntheti, hogy a baloldali államfő képes-e megakadályozni, hogy Brazília is csatlakozzon Latin-Amerika jobbra tolódásához.

A térségben az elmúlt években megfigyelhető jobboldali győzelmi hullámot – amely Kolumbiát, Chilét és Argentínát is elérte – segítette az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a kormánya is, egy új keretrendszer révén, amelyet „Donroe-doktrínának” nevez, és a 19. századi Monroe-doktrína frissített változataként az Egyesült Államok nyugati féltekén betöltött szerepének helyreállítását célozza.

Lula a kampánybeszédeiben senkinek nevezte a szenátor Bolsonarót, és úgy próbálta beállítani, mint a Latin-Amerikában terjedő szélesebb körű jobboldali mozgalom képviselőjét.

Lula da Silva a brazil politika meghatározó alakja

Luiz Inácio Lula da Silva, akit egyszerűen csak Lulaként is ismernek, a Munkáspárt, vagyis a PT jelöltje. A 80 éves politikus évtizedek óta meghatározó alakja a brazil politikának: 2003 és 2011 között két négyéves elnöki ciklust töltött ki, jelenlegi, harmadik mandátuma pedig 2023-ban kezdődött.

Hivatali idejét a demokrácia megerősítésére irányuló törekvések határozták meg, amelyet azután állítottak helyre, hogy az országot az 1980-as évekig egy amerikai támogatású katonai diktatúra irányította. Olyan szociális programokat vezetett be, amelyek az egyenlőtlenségek csökkentését célozták, és emberek millióit segítettek ki a szegénységből. Lula emellett arra is törekedett, hogy kapcsolatokat építsen ki a fejlődő, nem nyugati országok között a globális porondon.

Andre Pagliarini, a Louisiana State University történelem és nemzetközi tanulmányok tanszékének adjunktusa, valamint egy Lula-könyv szerzője telefonon úgy nyilatkozott az Al Jazeerának, hogy a politikus a diktatúra vége óta a brazil demokrácia intézményesülésének és konszolidációjának megtestesítőjévé vált.

Közel 160 millió választásra jogosult állampolgár adhatja le voksát a dél-amerikai országban. Az elnökválasztás mellett a szavazók a törvényhozás tagjairól, a szenátus kétharmadáról, valamint mind a 27 állam kormányzójáról is döntenek.

A közvélemény-kutatások szoros versenyt mutattak a felek között. A 80 éves Lula da Silva a Munkáspárt színeiben a negyedik, nem sorozatos elnöki mandátumáért indul, és folytatná egyenlőségcsökkentő szociális programjait. A Liberális Párt jelöltje, a 45 éves szenátor, Flavio Bolsonaro – aki a bűnözés elleni kemény fellépést ígéri – vasárnap Rio de Janeiróban adta le voksát, és bízik az első fordulós győzelemben.

Amennyiben a jelöltek egyike sem szerzi meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát, október 25-én második fordulót tartanak.

Flavio Bolsonaro a volt elnök, Jair Bolsonaro fia. Jair Bolsonarót az elnöksége utáni események és a bírósági ítélet alapján korábban elítélték, és jelenleg házi őrizetben van. Latin-Amerika az elmúlt években több ország választásai miatt jobbra tolódott, így Lula esetleges győzelme Mexikó mellett a baloldal jelentős bástyájaként tartaná meg Brazíliát a régióban, míg Flavio Bolsonaro sikere tovább erősítené a kontinensen a jobboldali irányt.