Witkoff és Kushner szeptember 5-én Moszkvában tárgyalt Putyinnal – ezt a megbeszélést mindkét fél „érdeminek” nevezte –, majd másnap Kijevbe utaztak, ahol első alkalommal ültek le Zelenszkijjel.
A találkozó után Witkoff „bátorító” eredményeket és „érdemi” megbeszéléseket emlegetett, az Egyesült Államok pedig kilátásba helyezte, hogy a folyamatba hamarosan francia, német és brit nemzetbiztonsági tanácsadókat is bevonnak.
Zelenszkij a tárgyalások után azt mondta: arra számít, hogy „a háború télen is folytatódni fog.” Az ukrán elnök biztonsági garanciákat és egy „méltóságteljes” háború utáni békét sürgetett, míg az amerikai fél inkább Ukrajna azonnali, téli szükségleteire – légvédelmi rakéták szállítására és egy támogatási csomagra – fókuszált egy újabb háborús tél árnyékában.
Trump célja a háború lezárása
Alekszej Burjacsenko, a Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Intézetének elnöke szerint a látogatás valódi célja nem egy teljes értékű tárgyalássorozat elindítása volt, hanem a diplomáciai csatorna „újjáélesztése.” Hangsúlyozta, hogy az elmúlt fél évben gyakorlatilag semmilyen érdemi diplomáciai kapcsolat nem volt a felek között. Az elemző szerint Trump elnök politikai motivációja egyértelmű: kampányígéretében és beiktatási beszédében is megígérte a háború lezárását, a demokrata ellenzék nyomása pedig a novemberi időközi választások közeledtével tovább erősödik.
Burjacsenko egy „minimum-” és egy „maximumtervet” is felvázolt. A minimumterv szerint az utazás pusztán annyit ért el, hogy pozitív kommunikációs csatornát nyitott Kijev és Moszkva felé egyaránt. A maximumterv ennél jóval ambiciózusabb: látható előrelépést hozna még az időközi választások előtt, amit aztán további lépések követnének a háború lezárása felé, mintegy fél éven belül. Az elemző ugyanakkor egyértelmű figyelmeztetést is megfogalmazott: „Európai és amerikai nyomás nélkül irreális azt várni, hogy Putyin elfogadjon számára kedvezőtlen feltételeket.”
Rubio szerepe a folyamatban valóban hónapok óta központi: 2025 decemberében már négyórás tárgyalást folytatott ukrán tisztviselőkkel egy amerikai–orosz titkos egyeztetéseken született, huszonnyolc pontos béketerv erősen átdolgozott változatáról, amelyet ukrán és európai tisztviselők eredetileg egyoldalú, semmilyen orosz engedményt nem tartalmazó „kapitulációként” bíráltak.
A genfi egyeztetéseken Rubio állítólag kilenc, a legkifogásoltabb pontot törölt az eredeti tervből. 2026 februárjában, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Kuala Lumpurban folytatott találkozója után Rubio úgy nyilatkozott, hogy Oroszország „új és eltérő megközelítést” terjesztett elő, amely azonban önmagában még nem garantálja a békét.
A szakértő szerint a folyamatban részt vevő minden fél alapvetően eltérő célt követ: az Egyesült Államok Trump politikai sikerét igazolná vissza egy lezárt háborúval, Oroszország a saját maga számára győztes feltételeket akar kicsikarni, Európa a jövőbeli fenyegetés csökkentésében érdekelt, Ukrajnának pedig egyszerre van szüksége a békére és a hosszú távú biztonsági garanciákra – ez az érdekellentét magyarázza, miért maradt el eddig az érdemi áttörés a hat hónapja tartó diplomáciai szünet után.
