Orbán Anita miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter szeptember 8-án, kedden délelőtt, Facebook-bejegyzésben jelentette be, hogy a magyar hatóságok értékelése szerint az orosz diplomáciai misszió tíz munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. A bejelentést Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés aznapi plenáris ülésén is megerősítette. A külügyminiszter szerint a magyar fél erről tájékoztatta az orosz nagykövetet, és felszólította az érintetteket az ország elhagyására.
Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal, és Magyarország továbbra is fenn kívánja tartani a szükséges párbeszédet, "kölcsönös tiszteleten és a szabályok betartásán alapulva".
A hivatalos indoklás szándékosan általános: a "Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható tevékenység" megfogalmazás nyíltan nem mondja ki a kémkedés szót, bár a sajtó nagy része — magyar és nemzetközi egyaránt — burkolt kémvádként értelmezi a kiutasítás indokát. A bejelentésből nem derül ki, pontosan milyen tevékenységet kifogásoltak a hatóságok, egyetlen érintett nevét sem hozták nyilvánosságra, és azt sem közölték, milyen határidővel kell távozniuk az országból.
Orbán Anita a döntést azzal indokolta, hogy aggasztónak tartja "az orosz hibrid tevékenységek növekvő számát és intenzitását Európában", és utalt a nemrég Németországban tapasztalt dróneseményekre is, szolidaritást vállalva Berlinnel.
Zaharova kemény válaszlépést ígért
Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kemény és fájdalmas válaszlépést ígért Magyarországnak az orosz diplomaták kiutasítására.
„A budapesti oroszgyűlölő lobbinak szigorú és fájdalmas válaszunk lesz”
– mondta a TASS-nak.
Egyáltalán van Magyarországon tíz orosz diplomata?
A szám első hallásra soknak tűnhet, de a rendelkezésre álló adatok szerint reális és arányos. 2026 áprilisában, két orosz emigráns oknyomozó műhely, az Agentstvo és a The Insider kiszivárgott adatbázisokra és lehallgatott kommunikációra alapozott vizsgálatára hivatkozva azt írta, hogy a budapesti orosz nagykövetségnek 47 munkatársa van, közülük 15 főnek közvetlen, további hatnak feltételezett hírszerzési kötődése van — vagyis a teljes állomány mintegy 45 százaléka áll gyanú alatt.
Moszkva egyelőre hallgat
A magyar bejelentés után orosz hivatalos részről nem érkezett konkrét reakció. Az orosz állami és félállami hírportálok — köztük a Lenta.ru, az Interfax, a Vedomosti és a Fontanka.ru — gyakorlatilag azonos, tényszerű szöveggel számoltak be az esetről, orosz kormányzati kommentár nélkül.
Egy régebbi, 2026. június 4-i nyilatkozatban Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szentpétervári Gazdasági Fórumon azt mondta, Oroszország a konkrét lépések alapján fogja megítélni Magyarország új vezetésének politikáját, és készen áll a pragmatikus párbeszédre.
A mostani lépés nem előzmények nélküli. Magyar Péter kormánya 2026 tavaszán állt fel, Orbán Anita pedig még májusban "pragmatikus, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat" ígért Oroszországgal. Nyár folyamán a Külügyminisztérium 37 nagykövet visszahívását rendelte el 22 nagykövetségen és 3 állandó képviseleten.
A mostani lépés uniós kontextusba is illeszkedik: Olaszország 2026 júliusában két orosz katonai attasét utasított ki kémkedés gyanújával, miközben Németországban idén több mint 165 feltételezett szabotázsesetet regisztráltak, ami az orosz hibrid hadviseléssel kapcsolatos uniós aggodalmakat táplálja. Tömeges orosz diplomata-kiutasítási hullámok elsősorban 2022-ben, a háború kitörése után történtek.
