Trump az háború lezárása kapcsán azzal érvelt, hogy annak befejezését követően „lenyűgöző” amerikai–orosz kereskedelmi kilátások nyílhatnak meg – közölte kedden a Kreml.

„Donald Trump egyértelműen kifejtette, hogy kívánatos lenne a konfliktus mielőbbi befejezése”

– nyilatkozta Jurij Uszakov, a Kreml külpolitikai tanácsadója az újságíróknak.

A The Moscow Times beszámolója szerint Trump azt hangsúlyozta, hogy a háború lezárásával, amelyet Ushakov szerint Putyin is támogat, „azonnal lenyűgöző és nagyszabású kilátások nyílnának az amerikai–orosz kapcsolatok teljes helyreállítására”.

Ushakov hozzátette, hogy Trump hangsúlyozta az amerikai–orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének „hatalmas előnyeit”.

„Donald Trump szeretne áttörést elérni elnöksége alatt” – mondta, hozzátéve, hogy Putyin „objektív és alapos elemzést” nyújtott Trumpnak a jelenlegi harctéri helyzetről, valamint a háború céljainak elérésével kapcsolatos véleményéről. Putyin továbbra is az ukrán csapatok teljes kivonását követeli Kelet-Ukrajna Donyeck régiójának nem megszállt területeiről a béke feltételeként, amit Kijev elutasít.

A keddi telefonbeszélgetést megelőzően Trump különmegbízottjai, Jared Kushner és Steve Witkoff Moszkvába, majd Kijevbe látogattak. Ushakov szerint mindkét elnök pozitívan értékelte a diplomáciai kezdeményezést, miközben Putyin továbbra is dicsérte Trump közvetítői erőfeszítéseit.

Ushakov szerint a legutóbbi telefonbeszélgetés során felvázolták azokat a „konkrét intézkedéseket”, amelyeket az Egyesült Államok hozhat a háború mielőbbi befejezésének elősegítése érdekében.

A Fehér Ház nem erősítette meg azonnal, hogy Putyin és Trump telefonon beszéltek egymással.

A harctéren folytatódtak a támadások

Az elmúlt 24 órában Oroszország nagyszabású rakéta- és dróntámadássorozatot hajtott végre Ukrajna ellen. A fővárost és környékét ért csapások következtében legalább ketten életüket vesztették, tucatnyian megsérültek, és számos lakóépület, raktár, valamint közintézmény rongálódott meg.

A légitámadások nemcsak Kijevet, hanem Odessza, Harkov, Dnyipro, valamint a Szumi és Kijevi oblastok területeit is elérték, ahol többek között vasúti infrastruktúrát, ipari létesítményeket és egy tévécsatorna irodáját is találat érte, ami újabb áramkimaradásokhoz és zavarokhoz vezetett. Az ukrán légvédelem jelentése szerint a hajnali órákban indított tömeges drón- és rakétazáporból több rakétát sikerült semlegesíteni.

Ezzel egy időben az orosz hatóságok is nagyszabású dróntámadásokról számoltak be a határos orosz régiókban és a Krímben, ahol a légvédelem több tucat pilóta nélküli repülőgépet semmisített meg, bár Saratovban és a Brjanszki területen így is jelentős anyagi károk és személyi sérülések történtek.

A szárazföldi frontvonalakon a harcok továbbra sem csillapodtak. A jelentések szerint a pokrovszki fronton, valamint a harkivi és donyecki térségekben a szemben álló felek folyamatos összecsapásokat vívnak, az orosz erők pedig újabb települések ellenőrzéséért küzdenek, miközben Ukrajna védelmi erői igyekeznek visszaverni a rohamokat.

Lemondott az ukrán főügyész

A fegyveres konfliktus humanitárius és gazdasági hátterét súlyosbítják a belpolitikai fejlemények is: az ukrán főügyész, Ruszlan Kravcsenko korrupciós vizsgálatok hatására benyújtotta lemondását, miután a hatóságok visszaéléseket tártak fel a call-center hálózatok védelmével kapcsolatban, amiről a vezetés a korrupcióellenes szervek vezetőivel is egyeztetett.

Diplomácia folyamatok

A nemzetközi színtéren a diplomáciai mozgások középpontjában a lehetséges béketárgyalások jövője áll. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Norvégiába utazott, ahol hivatalos tárgyalásokat folytatott a miniszterelnökkel a légvédelem megerősítéséről és a téli időszakra való felkészülésről, valamint jelezte, hogy egy esetleges következő háromoldalú találkozó – Ukrajna, az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország részvételével – semleges helyszínen, például Törökországban, az Egyesült Arab Emírségekben vagy Svájcban jöhet létre.

Moszkva ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nyitott a párbeszédre, de saját feltételeihez és a konfliktus gyökereinek figyelembevételéhez köti a megállapodást, míg a nyugati partnerek, köztük az Egyesült Királyság és Németország, újabb katonai és légvédelmi segélycsomagok bejelentésével igyekeznek támogatni Kijevet a nehéznek ígérkező téli hónapok előtt.