A négy ország múlt csütörtökön egy levélben terjesztette elő ezt a kérést az Európai Bizottságnak. Hollandia, Lengyelország és Svédország már tavaly is támogatta ezt a felvetést, Hollandiában pedig a zárolt alapok felhasználása a kormány koalíciós megállapodásában is szerepel. Rob Heirbaut, a VRT uniós tudósítója szerint ezek az országok a saját költségvetésükből az átlagosnál nagyobb mértékben támogatják Ukrajnát, és inkább a fagyasztott orosz vagyonhoz nyúlnának. Spanyolország részvétele figyelemre méltó, mivel eddig visszafogott volt ebben a kérdésben, és nem számít bajnoknak az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás terén.
A téma kilenc hónappal azután került ismét napirendre, hogy az európai vezetők úgy döntöttek, nem szabadítják fel a zárolt alapokat. Az EU helyette 90 milliárd eurót vett fel a tőkepiacokon, amit kamatmentes kölcsönként adott át Ukrajnának, és ez a 2026-os és 2027-es évre lett volna elegendő.
Heirbaut szerint Európa azt remélte, hogy olyan nem uniós országok, mint Kanada és Japán, szintén hozzájárulnak Ukrajna támogatásához, de ők kevesebbet adtak a vártnál.
