Az első részeredmények alapján a szavazók 50,1 százaléka voksolt a kormány javaslata ellen, míg 49,9 százalékuk támogatta azt. A megbízható végeredményt a választási bizottság tájékoztatása szerint vasárnap délben várják. Egy igen szavazat lehetővé tenné a brüsszeli egyeztetéseket, de a tényleges csatlakozásról később egy újabb népszavazáson kellene dönteni.
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez egy nagyszerű nap, amire évek óta vártak, és hangsúlyozta, hogy a kormány a kimeneteltől függetlenül tovább végzi a feladatait. Izland már 2009-ben, egy súlyos pénzügyi válság közepette kérelmezte a csatlakozást, ám egy euroszkeptikus kabinet 2009 után, 2013-ban felfüggesztette a folyamatot, amelyet a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok élesztettek újjá.
Akár egy „igen” szavazat lehetővé tenné a tárgyalásokat Brüsszellel. A tényleges EU-csatlakozásról Izlandnak egy későbbi időpontban, egy második népszavazáson kellene döntenie. A tárgyalások támogatói azzal érvelnek, hogy a tagság csökkenthetné az országban uralkodó magas kamatlábakat, és az ukrajnai háború fényében nagyobb biztonságot nyújthatna. Az ellenzők viszont attól tartanak, hogy az ország elveszíti szuverenitását és az ország számára fontos halászati vizek feletti ellenőrzését.
